Sápmi |

Outi Pieski lávkii presideanttašlohttii ládjogahpir oaivvis – Gádde su nuortalažžan

Suoma 100-jahkásaš iehčanasvuođabeaivve šattai hárvenaš dilli, go sápmelaččaid dološ ládjogahpir beasai presideantta šlohttii govvadáiddár Čiske-Jovsset Biret Hánsa Outi, Outi Pieski oaivvis.

Outi Pieski
Govva: Yle

Čiske-Jovsset Biret Hánsa Outi, Outi Pieski bovdejuvvui presideantta iehčanasvuođadoaluide danin, go oaččui dán jagi Suoma dáiddaakademiija bálkkašumi, mii lea okta Suoma stuorimus govvadáiddabálkkašupmi.

– Lei dieđusge hui stuorra gudni beassat dohko doaluide, muhto leahan das dakkár ruossalas dovddut dieđusge ávvudit Suoma iehčanasvuođa seammás, go sámiid iešstivrenáššit leat hedjonan nu olu dáid lagamuš jagiid áigge. Ádden bures, manne buohkaide ii leat nu beare álki searvat dan 100-jagi ávvudeapmái, muitala Pieski.

Sámiid áššiin lea háleštuvvon maŋimuš jagiid áigge almmolaččat oalle olu. Pieski vuhtiige, ahte beroštupmi sámiid birra lea lassánan kulturberošteddjiid siste.

– Sii dihtet eanet ja sii leat duođaid beroštuvvan. Olbmot dán áiggis atnet miellagiddevažžan ja dehálažžan sámeáššiid maiddái globála dásis, ahte dat ii leat beare dakkár unna álbmoga iežas problemaid birra, muhto dat lea laktasuvvon maiddái dakkár stuorra globála ságastallamiidda.

"Sámiid iežas ávvujahki ii oidnon"

Dán jagi šloahtas ledje viehka máŋga gávttehasa, ja maid sámenuorat ledje bovdejuvvon, mii erenoamážit liggii Outi Pieski váimmu. Muhto váikko šloahtas ledjege gávttehasat, livččii son sávvan, ahte maiddái sámiid ovttasbarggu ávvujahki livččii oidnon.

– Gal mun vehá imaštallen, ahte ii lean fuomášuvvon dat, ahte lei maid sámiid 100 jagi ávvujahki, iige ledjen bovdejuvvon váikkoba Sámedikki stivra dahje muđui vehá eanet váldojuvvon vuhtii. Lihkus lei goit várreságadoalli ságadoalli lassin.

Pieski giddii fuomášumi maiddái dasa, ahte govvadáiddárat ja eará kulturbargit ledje dán jagi unnán.

– Dat orru leamen, ahte dat muitala juoidá dán Suoma servodaga dilis, ahte man lágan áššiide addit árvvu, smiehtada Pieski.

"Dujiin sáhttá maiddái čájehit iežas oainnu"

Outi Pieski galledii vuosttaš háve presideantta šloahta vihtta jagi dassái, jagis 2012. Dán jagi erenoamáš sutnje lei dat, go stellii oaivái ládjogahpira.

– Hálidin maiddái loktet muhtun nissoniid, geat ain dalle čuohte jagi dassái geavahedje ládjogahpiriid ja duste geavahit dan rámiin.

– Go mun ledje ieš gorron dan gávtti ja gahpira, dat láktasa njuolga mu máttaráhkuide, Juoksan-Gádjái, Golle-Gádjái. Das lei dieđusge dakkár spesiála mearkkašupmi munnje, go dat máttaráhkku muhtun láhkai beasai mu fárus galledit dohko šlohttii, muitala Pieski.

Son muitala maiddái, ahte fuomášii seammás, ahte dujiin sáhttá maiddái čájehit iežas oainnu.

– Dat ládjogahpira visuálalaš hápmi dien dáfus muitala dan fámuid ja válddi birra. Ja dasto go smiehttá dan ládjogahpira historjjá, go dan leat nissonat heaitán geavaheames, ja dat máinnas dasto lea láktasuvvon dasa min kolonialisttalaš historjái ja sámenissoniid sajádahkii.

Ládjogahpir geasuha nissoniid dán áigge

Outi Pieski lea ovttas arkeologa Eeva Kristiina Harliniin dutkamin dološ ládjogahpira historjjá.

– Dat lea nu miellagiddevaš muitalus, mii dan gahpiris lea, ja mii lea dál nu geasuheaddji, ahte dála áiggis máŋggain nissoniin livččii miella goaruhišgoahtit ja geavahišgoahtit dan máttaráhkku ládjogahpira, ja dat lea ožžon ođđa mearkkašumi dála áiggis. Dat symbolisere sámenissoniidda dakkár eallinfámu ja ođđa dekolonialisttalaš vuoiŋŋa.

– Dan lea áibbas álki geavahit. Dat ii leat lossat, dat bissu oaivvis ja dat lea áibbas vejolaš. Dat ii leat nugo máŋggat várra jurddašit, ahte dat livččii man nu láhkai unohas geavahit.

"Ládjogahpir sáhttá buktit sierra guovlluid sámiid oktii"

Dološ ládjogahpiriin fierra lei duddjojuvvon muoras. Outi Pieski lea goit váldán iežas gahpirii málle nuortalaččaid bargovugiin.

– Mun lean dakkár asehis fielttis dan duddjon, ja anán ahte dákkár dat lea váldoášši, ahte dat lea luondduávnnas, dat lea ullu. Maiddái dat lea mu mielas fiidná, ahte dat lea seamma teknihka go nuortalaččaid gahpiriin, saamsiǩ, go dat hámithan sihkkarit juoga nu láhkái láktasit nuppiideaset. Dat soaitá leat seamma vuođđu dain gahpiriin, čilge Pieski.

Su mielas ládjogahpir sáhttá maid ovttastahttit guovlluid sápmelaččaid.

– Váikko lea fiidná, ahte mis sierra guovlluin leat earálágan hearvvat ja nu ain, lea ládjogahpiris maid fiinnis, ahte dat muhtin láhkái ovttastahttá olbmuid, go dat leamašan dat seamma gahpir hui viiddis guovllus geavahusas.

Suopmelaš guossit maid fuomášedje Outi Pieski erenoamáš gahpira. Máŋggat jerre sus, leago son nuortalaš ja muhtimat juoba jerre, leago son Tiina Sanila-Aikio.

– Gal dat fuomášedje, ja olu jerre ahte man guovllu gákti dat lea. Olbmuin gal lea juo vehá diehtu gávttiid birra, ja das, ahte sierra guovlluin lea earálágan. Vehá dat máhtte lohkat dan gávtti.

"Sámekultuvra lea álbmotaktivismma veagas"

Outi Pieski deaivvadii šloahtas olu servvodatberošteddjiid, mii bohciidahtii su millii dan, ahte Sámis kultuvra lea muhtin láhkai álbmotaktivismma veagas.

– Mis eai leat eará váikkuhanvuogit, main duođaid livččii váikkuhus, go Sámedikkisge ii leat miige albma válddiid. Dieđusgehan dat lea hui unohas ášši.

Pieski leage giitevaš sámeservvodaga aktiivvalaš olbmuide.

– Dat lea hui losses bargu, ja bođii maiddái millii, ahte iihan dat Suoma stáhtage livččii goassige šaddán álbmotaktivismma haga, iige Suopma livččii dákkár buresbirgenstáhta, nu go dat dál lea. Dan áddejin dál dain doaluin, ahte lean giitevaš dasa, gos lean eallimin, váikko min sámiid dilli ii leatge nu buorre, muhto leahan dat goittotge Suomas hui buorre orrut ná muđui, loahpaha Outi Pieski.

Lasi dieđu Outi Pieski ja Eeva Kristiina Harlin ládjogahpira ealáskahttinprošeavtta birra gávnnat Fáktalávvu-neahttasiiddus.

Beaiváduvvon 8.12.2017 dii 12:05: Muitaleimmet vuos, ahte dát lei vuosttaš geardi go ládjogahpir leamašan presideantta šloahtas. Áššis lea boahtán earáge diehtu, man eat leat sáhttán sihkkarastit, ja danin rievdadeimmet sisdoalu nu, ahte sáhka leamašan hárvenaš dilis.

Varrasamosat: Sápmi

Váldoođđasat

Varrasamosat

Muualla Yle.fi:ssä